A döntéshozatal pszichológiája

2018 Blog

A projektmenedzsment módszerek és eszközök magánéletben való alkalmazásának terjesztése során többször felvetődött a kérdés, hogy azáltal, hogy tudatosan tervezzük meg a mindennapi teendőket, kiiktatjuk az emocionális döntéshozatalt és csak a racionalitás játszik szerepet döntéseink meghozatalában megmaradhat-e a pillanat varázsa. Mivel a legutóbbi műhelytalálkozónk egyik központi témájává vált ez a kérdés, néhány gondolat erejéig nézzük végig az érzelmek szerepét a döntéshozatal folyamatában.

A legfontosabb dolog, hogy mielőtt meghoznánk egy döntést, szükséges, hogy legyenek választási lehetőségeink. Minél több alternatíva közül választhatunk, annál könnyebb dolgunk van, természetesen akkor, ha ismerjük az adott lehetőséghez tartozó paramétereket és össze tudjuk őket hasonlítani.

Mivel döntéseink általában a jövőre vonatkoznak, és az eredményt külső körülmények is befolyásolják, a döntésünket megalapozó lényeges kérdés, hogy mennyire vagyunk képesek befolyásolni a jövőt, a külső körülményeket.

A döntésekhez ismernünk kell saját céljainkat, és mivel a legtöbb esetben arra törekszünk, hogy egy jó döntéssel több célt is elérjünk, ezért tudnunk kell kezelni a céljaink közötti ellentmondásokat is.

A hibázás lehetősége és a téves döntések következményeinek súlyossága a döntési feladat bonyolultságával egyre nő. Ezért a kutatók számos módszert dolgoztak ki, melyek segítik, támogatják a döntéshozatalt. Ezek a módszerek arra épülnek, hogy a döntéseket részekre bontják, meghatározzák a lehetőségeket, az értékelési szempontokat, a lehetséges következményeket, mindezt számszerűsítik, és a végén kiválasztják a legelőnyösebb változatot. Azaz a döntéshozót módszeresen végigvezetik a döntéshozatal egyes lépésein.

De akkor mi a helyzet az intuícióval, a megérzéseink sokszor előnyösebb helyzetbe hoznak minket, mint a tudatos döntéshozatal. Sőt, számos kutató megfigyelte például, hogy háziasszonyok jobb befektetési döntéseket hoztak, mint a hivatásos brókerek.

Az intuitív módon kialakított vélemények azonban egyáltalán nem mentesek a tévedésektől. Az intuitív ítéletalkotás eredménye sosem pontos, mindig csak megközelíti a helyes választ. Az pedig, hogy melyik gondolkodásmódot kell alkalmazni, nagymértékben függ a feladat jellegétől és az információs környezettől.