Rólunk

Project Life Management

A Projekt Life Management (PLM) szemlélet a munka és magánélet kiegyensúlyozott, élhető egyensúlyát igyekszik megteremteni. Kiindulópontja, hogy a magánélet és a vállalkozás közti elválasztó vonal egyre inkább elmosódik. A Project Life Management program megálmodója és vezetője, Lakatosné Dr. Szuhai Györgyi – projektmenedzser, okleveles közgazdász Vezetés és Szervezés szakon, Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola doktorjelöltje a Szent István Egyetemen – tudományos kutatásai eredményeinek rendszerzése és publikálható formába szerkesztése közben ismerte fel, hogy mennyire szűken értelmezzük és alkalmazzuk a projektszemléletet. Ezért célkitűzésévé vált a projektszemlélet globális terjesztése és újraértelmezése, a magánéletben való alkalmazásának elősegítése.

„Projektmenedzserként hosszú évek óta élek a projektek világában, részt veszek projektek szervezésében és vezetésében, projektalapú szervezeti működés kialakításában, és projekt tanácsadásban. Meggyőződésem, hogy ha projektszemléletben élnénk mindennapjainkat – már kicsi gyermekkorunktól kezdve elsajátítanánk a sikerorientált projektszemléletet; a tervezés, megvalósítás, ellenőrzés és újratervezés lépéseit – egy sokkal kiszámíthatóbb, a magánéleti és üzleti sikerek harmonikus összhangjának elérését ösztönző légkört teremthetnénk magunk körül.”

A PLM hitvallása, hogy a projektszemlélet magánéletben való alkalmazása, illetve a társadalom „tudatosságra nevelése” egy olyan teljes körű paradigmaváltás alapjait képezheti, melynek célja beépíteni a köztudatba egy olyan új gondolatmenetet, ami az eddigiektől eltérő perspektívából szemléli a hétköznapi ügymenetet, ezáltal új alapokra helyezi mindennapi életvitelünket.

A projekt menedzsment a gazdasági életben a kezdeti idegenkedés ellenére meghonosodott és bizonyította hasznosságát. A gazdasági projektek mára a hétköznapok megszokott gyakorlatává váltak. Számos könyv, honlap, szoftver segíti a projektírók és a projekt-menedzserek munkáját, szakmai egyesületek alakultak a munka finomítására, szakfolyóiratok és képzési kurzusok terjesztik a legújabb eredményeket. Bebizonyosodott, hogy a gazdaság örökösen változó világában és a folyton mozgó piaci körülmények között megvalósítható a programkészítés, a tervezés, a folyamatok és erőforrások összerendezése, a kimenetek és az eredmények viszonylag pontos előrejelzése.

Miért ne adaptálhatnánk sikeresen a projektmenedzsment technikákat, eszköztárat a hétköznapjaink során, mindennapi tevékenységeink koordinálásában?

A PLM program keretében kiadott Tudatos Életvezetés című kézikönyv erre a kérdésre igyekszik választ adni. Egy olyan hiánypótló szakmai útmutató Magyarországon, amely iránymutatást ad arra vonatkozóan, hogyan lehet alkalmazni a projektszemléletet és a projekt menedzsment eszközöket a mindennapi életben, a munkavállalók motiválásában, lojalitásának megszerzésében, a fiatal generációk integrálásában, a munka-magánélet egyensúlyának megteremtésében. A könyv célja egyrészt a projekt-menedzsment (mint szakma) lépéseinek és fogásainak terjesztése, másrészt a projekt-gondolkodás hétköznapi praxisban való alkalmazhatóságának bemutatása.

Számos cég felismerte, hogy a fiatalok, friss diplomások körében a legnagyobb probléma olyan kulcskompetenciák hiánya, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy helytálljanak a XXI. századi munkaerőpiaci kihívásoknak. A PLM révén az érintettek összességében olyan készségeket és képességeket szereznek, melyek hozzásegítik őket ahhoz, hogy kibontakoztathassák a bennük rejlő tehetséget, megvalósíthassák álmaikat, vagy éppen merjenek nagyobbat álmodni, sikeresen győzzék le a XXI. század kihívásait, önfenntartó, sikeres, elégedett és boldog emberek legyenek.

Az oktatási rendszerek nemzetközi vizsgálatai rendszerint az amerikai és az európai képzés egyik legfontosabb különbségeként mutatják be a probléma-centrikusság és a gyakorlat-orientáltság terén kimutatható eltéréseket. A projekt-szemlélet nagy hozadéka a gondolkodásmódunk praktikussága, vagyis a gyakorlat-orientáltságra, a probléma- meghatározásra és a probléma-megoldás egzaktságára nevelés.

A szemléletmód váltás, a tudatosság, a projektszemléletben való gondolkodás beépülése cselekedeteinkbe nem megy egyik napról a másikra. Ahhoz, hogy tudatosan éljük életünket, és átalakuljon a gondolkodásmódunk, rutinszerűvé váljon a tervezés, a reális célkitűzés, a kockázatelemzés, vagy ha negatív irányba terelődnek a dolgok kétségbeesés helyett a válságkezelés, az újratervezés mechanizmusa hosszú-hosszú évek kemény és kitartó munkája.

Ezért nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy ha minél korábban felismeri az egyén a tudatosság alkalmazásának pozitív következményeit az élet minden területén, sokkal kiegyensúlyozottan élheti mindennapjait, és ezért vált a Project Life Management program egyik legfontosabb célkitűzésévé a projektszemlélet alkalmazásának elősegítése a magánéletbe és ennek beépítése az oktatási rendszerbe.

A cél a projektszemlélet, a tudatosságra nevelés beépítése a közoktatásba az oktatási rendszer minden szintjén, hiszen eltérő oktatási anyag átadása szükséges a gyermekeknek, a fiatal és az érett felnőtteknek. Minden szinten a korosztály képességeinek megfelelő minőségben és mélységben szükséges az ismeretek átadása. Míg egy alsó tagozatos gyermeknél a prioritás a kudarcélmények helyes feldolgozásán, az egészséges önkép és önbizalom kialakításán van, addig a középiskolában már a kockázatkezelés, a válságmenedzsment vagy a pénzügyi tudatosság alapszintű oktatása is hasznos lenne, a felsőoktatásban pedig már olyan kompetenciák átadása a cél, amelyek a munkaerőpiaci integrálódást segítik elő.

Azáltal, hogy gyermekeinek megtanulnak tudatosan, következetesen élni, elindítanak magukban egy olyan öngerjesztő folyamatot, melynek eredményeképpen sokkal kiegyensúlyozottabb és felelősségteljesebb felnőtt válhat belőlük. Megtanulják a reális célkitűzés, a jövőkép kialakításának fontosságát, megtanulnak helyesen kommunikálni, egy egészséges önbizalom birtokában megtanulják menedzselni önmagukat, kudarc esetén megtanulják a hibáikat építő jelleggel felhasználni a jövőben.

Az alapítványról

Az EUROPÉER Európai Fejlődésért és Együttműködésért Közhasznú Alapítvány (röviden: EUROPÉER Alapítvány) 2009-ben került megalapításra.

Az alapítvány célja elősegíteni

  • az Európai Unió által megfogalmazott stratégiák megvalósítását;
  • az Európai Unió által horizontális célként azonosított területek- a fenntartható fejlődés, az esélyegyenlőség – eszméjének és gyakorlatának elterjedését;
  • a támogatási- elsősorban európai uniós- programokhoz kapcsolódó know-how és információ átadását;
  • az előbbi célok elérését támogató hazai és külföldi (szakértők, intézmények és szervezetek közötti) partnerségek építését és együttműködését.

Az Alapítvány a céljai elérését különösen az alábbi tevékenységek végzésével, támogatásával kívánja biztosítani:

  • programok, rendezvények, konferenciák szervezése, lebonyolítása;
  • felmérések, tanulmányok készítése;
  • oktatási, képzési anyagok, ismeretterjesztő anyagok kidolgozása;
  • oktatások, képzések szervezése, tartása;
  • tanulmányutak szervezése, lebonyolítása;
  • tudástranszfer, tapasztalatcsere elősegítése;
  • partnerkeresés, partnerek együttműködésének elősegítése;
  • projektek, mintaprojektek megszervezése, végrehajtása;
  • részvétel, közreműködés más szervezetek, intézmények által szervezett tevékenységekben.

Az Alapítvány által elsődlegesen megcélzott tevékenységek:

  • fenntartható fejlődés, társadalmi felelősségvállalás;
  • nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés;
  • egészségmegőrzés;
  • kulturális tevékenység;
  • a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység;
  • sport.

Fő célcsoportok:

  • Az alapítvány célcsoportja – összhangban az általa végzett tevékenységek sokszínűségével – széles körű:
  • magánszemélyek,
  • civil szervezetek,
  • szövetségek,
  • cégek,
  • kormányzati szervezetek, intézmények,
  • önkormányzatok,
  • kutatási intézmények.

Az alapítvány szakmai tevékenysége az elmúlt években az európai uniós támogatásból megvalósított nemzetközi projektekre koncentrált.

Ennek keretében az alábbi projektek megvalósításában vett részt:

  • Health Info (HUSK Program, vezető partner)
  • SUSTAIN (HUSK Program, vezető partner)
  • TREND (ERASMUS Program, partner)
  • CHREN (HUHR Program, partner)
  • FEDREE (HUHR Program, partner)

 

Szakmai megvalósítók

Lakatosné Szuhai Györgyi – EFOP 5.2.2.-17-es kódszámú pályázat szakmai vezető helyettese
Az EUROPÉER alapítvány kuratórium elnöke

Lakatosné Szuhai Györgyi a Project Life Management Program megálmodója és vezetője projektmenedzserként több, mint tíz éve él a projektek világában, részt vesz projektek szervezésében és vezetésében, projektalapú szervezeti működés kialakításában és projekt tanácsadásban. Hosszú évek alatt szerzett tapasztalatai alapján és tudományos kutatásai eredményeinek rendszerzése és publikálható formába szerkesztése közben ismerte fel, hogy mennyire szűken értelmezzük és alkalmazzuk a projektszemléletet. Ezért célkitűzésévé vált a projektszemlélet globális terjesztése és újraértelmezése, a magánéletben való alkalmazásának elősegítése. Ennek alapjait és tudományos alátámasztását tartalmazza a Dr. Poór József professzorral kooperációban elkészített Tudatos Életvezetés című kézikönyve. A program keretében megrendezett konferencia szervező bizottságának elnöke volt.
Az Européer Alapítványban kuratóriumi elnökként betöltött szerepében elsősorban a partnerkeresésre és a partnerek együttműködésének kiépítésére fókuszál. Az alapítvány a társadalmi felelősségvállalás jegyében prioritásban tartja a nevelésre és oktatásra, valamint a képességfejlesztésre irányuló projekteket.
A Szent István Egyetem Szervezéstudományok Doktori Iskolájának doktorjelöltje, angol és magyar nyelvű publikációi kivétel nélkül mind humán erőforrás, projektmenedzsment és pályázatírás témakörében születtek, disszertációjának kutatási témája: A magánéleti projektszemlélet oktatásának fontossága a sikerorientált világban.
Kiemelkedő szervezési készségei és kompetenciái birtokában, valamint a tanácsadásban szerzett tapasztalatai segítségével gyakorlott hazai és nemzetközi konferenciák szervezésében és lebonyolításában, humán-erőforrás teljes körű kiépítésében. Angol nyelvből középfokú-, spanyol nyelvből szakmai középfokú nyelvvizsgája van.

Dr. Pásztor Zsolt – EFOP 5.2.2.-17-es kódszámú pályázat szakmai vezetője
Az EUROPÉER alapítvány kuratórium tagja

Pásztor Zsolt több, mint 20 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. Pályafutása kezdete óta feladatai közé tartozik a projektek koordinálása, hazai és nemzetközi projektek menedzselése, így pályafutása során kiemelkedő projekt menedzsment tapasztalatra tett szert. A menedzselt projektek száma több százra tehető, a köre pedig széles, a tanácsadási projektektől a nagy (5 millió eurót meghaladó mértékű) környezetvédelmi és közlekedési infrastrukturális projektig terjed. Referenciái között szerepel az EU támogatások felhasználását szabályozó projekt menedzsment eljárásrend kidolgozása is a támogatást kezelő intézmények számára.
Az elmúlt időszakban jelentős szerepet játszott a Project Life Management Program népszerűsítésében, továbbfejlesztésében. Tagja volt a program keretében, 2017. májusában tartott konferencia szervező bizottságának. A program megvalósítása kapcsán feladatai közé tartozik az alkalmazási lehetőségek azonosítása, a koncepció és a stratégia kidolgozása, partnerekkel történő együttműködés kialakítása, a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos tevékenységek végzése, a marketing és kommunikációs tevékenység koordinálása.
Pályafutása során több, a fenntartható fejlődéssel, társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos kezdeményezésben, projektben vett részt. Ilyen jellegű tevékenysége az alapítvány megalapítása óta (melynek egyik alapítója) főként az alapítvány keretein belül végzi.
Diplomáját a Veszprémi Egyetemen, doktori fokozatát pedig Franciaországban, az ENSIC-en szerezte, melynek eredményeként felsőfokú (C1) francia nyelvvizsgával rendelkezik. Emellett folyékonyan beszél angolul, mely nyelvből középfokú nyelvvizsgája van.

Dr. Madarász Imre – EFOP 5.2.2.-17-es kódszámú pályázat szakértője

Dr. Madarász Imre jelenleg nyugdíjas, az ELTÉ-n végzett szociológusként. 26 éven át egyetemi oktatóként dolgozott, emellett részt vett számos kutatómunkában. 1994-től 2013-ig dolgozott a Gödöllői Agrártudományi Egyetem (később Szent István Egyetem) Szociológia Tanszékén, 2000-től tanszékvezetőként.
Ez idő alatt több, különböző témájú kutatást vezetett és számos kutatásban vett részt. Például a magyarországi munkaerőpiacon igényelt kompetenciák, egyetemi hallgatók pénzügyi kultúrája, az E-learning helye és szerepe a magyar vállalatokban, atipikus foglalkoztatás.
Aktív részese a Project Life Management Program fejlesztésének. A Tudatos Életvezetés című kézikönyv egyik szerzője.

 

Leveles Ágnes – EFOP 5.2.2.-17-es kódszámú pályázat önkéntes szakértője

Pénzügyi végzettsége mellé emberi erőforrás menedzsment szakirányon szerzett másoddiplomát a Szent István Egyetemen, így pénzügyi és humán területen szerzett tapasztalatai egyaránt segítik a Project Life Management Programot a kezdetektől. Tagja volt a program keretein belül megrendezett konferencia szervező bizottságának. A konferencia elő-és utómunkálataival kapcsolatos teendőket intézte. A médiában megjelent anyagok és az online felületeken való megjelenés felelőse.
A Tudatos Életvezetés című kézikönyv egyik szerzője, fejezetében felhívja a figyelmet arra, hogy a pontos tervezés, kivitelezés és koordináció megkönnyíti az egyszerre több helyen való helytállást és a munka-magánélet egyensúlyának fennmaradását.
Évekig dolgozott egy osztrák székhelyű cég budapesti leányvállalatánál, ahol napi szinten tartotta a kapcsolatot angol és német nyelven a külföldi partnerekkel.