A digitalizáció térnyerése a munkaerő-piacon

2019 Egyéb

A digitális átalakulás a gazdaság egyetlen területét sem kerüli el, ezért a digitális tudás és a digitális eszközhasználat képessége, beosztástól és földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül minden munkakörben létszükségletté válik.
Az informatika rohamos fejlődése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja. Ebben az állandóan változó világban csak az érezheti otthon magát, aki érti a változásokat, s azok mozgatóit, valamint alkalmazkodni tud a kialakult helyzethez. A digitalizáció immár nem választás kérdése: az ezt fel nem ismerő vállalkozások hazai és nemzetközi versenyképességüket, a munkavállalók pedig munkaerő-piaci esélyeiket veszítik el.
A fejlődést a mindennapjainkban is észrevehettük, az internet, az okostelefon, a tablet, valamint okosóra megjelenése által. Életünkben fontossá vált, hogy a közösségi oldalak egyikén megoszthassuk barátainkkal, ismerőseinkkel azokat az eseményeket, élményeket, amelyek fontosak számunkra, és amelyek boldog érzéssel töltenek el bennünket.
Az internet térnyerésével az álláskeresési szokások is megváltoztak. Régebben leginkább a hagyományos módszerekkel kerestek állást a leendő munkavállalók. Ezek közé tartoztak az újsághirdetések, a hirdetőtáblák vagy a személyes felkeresések. Mára ez átalakult, mert napjainkban a legtöbb tevékenység, beleértve az állásra való jelentkezést is, az interneten keresztül történik.
A vállalatoknál külön pozíció van arra, hogy a különböző közösségi oldalakon megjelenjenek az adott céggel kapcsolatos termékek, szolgáltatások vagy álláshirdetések. Ezért a digitális kompetenciák egyre nagyobb szerepet játszanak a foglalkoztathatóságban és a munkaerő-piaci alkalmazkodóképességben.
A digitális kompetenciák hiánya a munkaerőpiacról való kirekesztést vagy alacsonyabb jövedelmű munkakört eredményez. Ez a hátrány pedig számos egyéb az életminőséget meghatározó tényezővel cirkulációs oksági összefüggést mutat. Ilyen például az egyén egészségi állapota. A rosszabb munkaerő-piaci helyzetben lévő csoportok kedvezőtlenebbnek ítélik meg egészségi állapotukat, jól-létüket, mint a kedvezőbb helyzetben lévők.
Ennek megfelelően a digitális kompetenciák fejlesztése általános és tudatos feladat nemcsak magánemberként, hanem a munkáltatók és egy gondoskodó állam részéről is. A digitális kompetenciák fejlesztése, mint az egyéb alapkompetenciák (pl.:az írás-olvasás, vagy a matematikai kompetenciák) fejlesztése elengedhetetlen a 21. század elején a munka világában, melynek eredménye nemcsak a munkaerőpiacon, de az élet egyéb területein is kedvező hatással bírhat.