Az eddig elvégzett piacfeltáró kutatások, adatgyűjtések és egyéb vizsgálatok alátámasztották, hogy nemcsak szükség, hanem igény is mutatkozik a projektmenedzsment eszközök és módszerek alkalmazásának családi és magánéletünkre való kiterjesztésére. Azonban a PLM módszertan újszerűsége és a felhasználástól való félelem úgy tűnik, egyelőre akadályozza az embereket ennek a jól kidolgozott és hasznos segítő eszköznek a használatában.
A magyar emberek nem elég nyitottak az innovációra, félnek az újításoktól és ragaszkodnak a már jól bevált módszerekhez, nem ismerik fel, hogy minden változásban ott a lehetőség, hogy az innováció nem csak lehetőség, hanem kényszer is. Aki ugyanis nem képes újításra, lemarad a piaci versenyben.
Vannak ugyan Magyarországon innovációs központok, de ezek csak elszigetelten működnek, ezért az ott kidolgozott technológiák, megalkotott berendezések csak lassan kerülnek piacra, lassan terjednek el a mindennapi munkában. A kis- és középvállalkozások sem igénylik eléggé az új ötleteket, új megoldásokat, nem aktívak az innovációban.
Jó hír azonban, hogy az innováció tanulható. A vezetők minden iparágban, közép- és nagyvállalati környezetben, sőt, akár kisvállalkozásokban is létrehozhatnak olyan kultúrát, amely támogatja a munkatársak kezdeményezőkészségét és nyitottságát az értékteremtő újítások iránt. Az innovatív munkakörnyezet megteremtése során az emberi tényező kiemelkedő jelentőséggel bír. Az a vezető, aki képes megteremteni az innovációs környezetet – aki mellett kibontakozik a munkatársak alkotókészsége, nő a változások iránti nyitottságuk -, tudatosan gondolkodik az innovációról, képes azonosítani az innovációt támogató vezetői kompetenciáikat, mindehhez pedig nélkülözhetetlen a projektmenedzsment eszköztárának ismerete és hatékony alkalmazása.